Az irodában

2010 február 26. | Szerző: borosty |

 

Újra dolgozni mentem,

tele van már a fejem.

Betanulok és gépelek,

mint a hülye gyerek.

Sok kis papírfesznire

rájegyzetelek.

 

Első napon már elkéstem,

nem jött időben a HÉV-em.

Fogtam is a fejem nagyon,

nem üt új főnököm agyon?

 

Dehogy üt ő.  – Új rabszolga!

Gürizzen csak az a dolga.

Ebédidő? Olyan nincsen.

Kérem attól eltekintsen!

Windows XP minden kincsem.

 

Kukker , napocska, pipa

ez a SAP programocska.

Csörög a phone-om egész nap,

kéne titkárnő ki kapkodhat.

 

Titkosak a belépő kódok,

hát én ezen nem aggódok.

Tudom már vagy két emberét.

Titkosak ezek?  A fenét!

  

„Motyogós” lett szobatársam.

Tűzőgépét el ne ássam!

Körülnéztem hova kerültem,

végül a többiekkel elvegyültem.

 

Jó lesz nekem már az új hely!

Végre megtelik a persely.

Inkább várom a fizetésnapot,

eldobom a kolduskalapot.